A saját vállalkozás beindítása jó kiegészítő jövedelmet jelenthet bárki számára, de melyik iparágban vannak a legkevesebb versenytársak, és mit lehet a legjobban csinálni? Az áfonya termesztése remek megoldás vállalkozásának növekedéséhez minimális befektetéssel. Az áfonya az egyik legdrágább bogyó, amelyet cukrász- és gyógyszergyárak vásárolnak nagy mennyiségben. Meglepő, hogy a bogyó termelésének folyamatos növekedése mellett is a piaci kereslet továbbra sem kielégítő.
Az áfonya nemcsak üzleti épületben használható. Az emberek csak maguknak termesztik élelmiszerként vagy a hagyományos orvoslás készítményeként.
Tartalom
Áfonya jellemzői
Az áfonyának van néhány olyan jellemzője, amely miatt olyan ritka a piacon. Nevelheti ezt a növényt csak savas talajon, amelyek pH-ja 3,5 - 5,0. Ezenkívül a gyökérzet hossza meghaladhatja a 30 cm-t.
Az ilyen tulajdonságok ahhoz a tényhez vezetnek, hogy meglehetősen nehéz bogyókat termeszteni a saját talaján, még akkor is, ha egy bizonyos típusú talajt talál egy mocsaras vagy erdős területen. Az áfonya pusztulásának fő oka a szokásos talajra ültetve a szaprofita gomba hiánya, amely a bogyó táplálékának fő alkotóeleme. Ha a talajt erdőből vagy mocsaras területről helyezi át, akkor amikor a talaj leesik, az összes gomba szülőhelyén marad. Ennek eredményeként csak akkor lehet csalódást okozni, ha áfonyát készítenek felkészületlen helyre, ahol nincsenek szaprofita gombák.
Kiutat találhatunk ebből a helyzetből speciális bogyófajták megvásárlásával, amelyek képesek a kerti parcellákon kihajtani. Az áfonya speciális fajtáit a faiskolák modern tenyésztése révén nyerik. Az ilyen helyiségekben történő termesztés elősegíti a megszerzést kétéves, kiváló minőségű palánták és alkalmazkodott a kerti talajban való növekedéshez. Fontos megjegyezni, hogy a palántákat egyenes talajcsomóval értékesítik a gyökérzeten, hogy a növény gyorsabban gyökerezzen egy új helyen.
Az áfonya fajtái és jellemzői
Az áfonyafajták választásakor a kertben történő termesztéshez először az éghajlati viszonyokat kell figyelembe venni. Számos faj egyszerűen nem tud gyökeret verni az északi régiókban, és néhány későn érő fajta még a moszkvai régióban sem gyökerezik. Általában körülbelül 20 fajta áfonya létezik, amelyek alkalmasak kerti parcellákban történő termesztésre, de nem mindegyik alkalmas a moszkvai régió éghajlatára. A megfelelő példányok között kapcsolódó korai és idényközi fajták, megkülönböztethetünk például:
bluecrop;- Kék sugár;
- erley kék;
- spártai;
- herceg;
- darrow;
- rancocas.
Bluecrop fajta
Az áfonyafajták egyik fajtája a Bluecrop, amely az idényközi fajok közé tartozik.Ez a fajta bogyó napjainkban az egyik legértékesebb, mivel a növényre jellemző tulajdonságai vannak. A bokor magassága teljesen érett legfeljebb 1,9 m, az összes hajtás felfelé irányul, és a forma általában szabad megjelenést nyer metszés nélkül.
A bogyók körülbelül 16 mm nagyságúak lehetnek, lapított formájúak, de a fő jellemzője a fényes és gazdag íz. Ezenkívül a gyümölcsök meglehetősen könnyen szedhetők, mivel az összes bogyót ecsettel gyűjtik össze. Ez a fajta nagyon ellenáll a változékony éghajlatnak, amely gyakran a moszkvai régióban nyilvánul meg.
Spártai fajta
A Spartan fajta jellemzői a cserje szerkezetében vannak, amely egyenes alakú. A bogyók túlnyomórészt kerek alakúak, mérete legfeljebb 20 mm. A gyümölcsök kellemes ízűek és erős aromájúak. Az egyik bokor hozama elérheti a 6 kg-ot, de a vizes talajon a bogyók száma jelentősen csökken.
Blue Ray fajta
A Blue Ray bokrok már vannak erőteljes és egyenes forma... A bogyók mérete meghaladja a 20 mm-t. E fajta gyümölcsei híresek utóízükről és erős aromájukról, ami különösen népszerű a cukrásziparban. Ez a fajta cserje a leginkább ellenáll a hideg éghajlatnak, ezért kiválóan termeszthető a moszkvai régióban.
Az áfonya termesztésének jellemzői
Még a kerti áfonya termesztéséhez is elő kell készíteni a helyszínt. Minden ajánlást főként ennek a növénynek az igényei szabnak meg. A probléma az, hogy a termesztés összes alapvető jellemzőjének ismeretében is elég nehéz ezt megtenni egy kis telken. Ezenkívül szükség lesz egy speciális szubsztrátum elkészítésére is, amely a rendes kerti vagy zöldségtalaj alapja lesz, és a cserjék fő táplálékeleme lesz.
Az ülés kiválasztásának alapjai
Az áfonya termesztésénél a legelején meg kell érteni, hogy a növény tulajdonságait tekintve igénytelen, de ez a szabály nem vonatkozik a talaj megválasztására. Megfelelő hely kiválasztása a legfontosabb szabály, amely végső soron meghatározza a végeredményt.
A talaj kiválasztásakor figyelni kell savasságára, amelynek pH-ja 3,5 - 5,0 legyen. A növény 5,5 pH-értéken képes normálisan boldogulni. A magasabb talaj savasságértékek az áfonya lassú növekedését és további pusztulását eredményezik.- Az áfonya cserjék gyökérzete a talaj felszínén helyezkedik el, ezért a talajnak feltétlenül jó levegő- és nedvességáteresztő képességgel kell rendelkeznie. A savas tőzegtalajok, egyes homokfajták, valamint a fenyvesekből származó homokos vályog és a talaj áteresztőképessége a legjobb. Az agyagos és agyagos talajok túl sűrűek a gyökérzet kedvező növekedéséhez. Ilyen környezetben az áfonya palánták egyszerűen elpusztulnak.
- A bogyók kiváló minőségű érleléséhez és a cserje kedvező növekedéséhez elegendő mennyiségű napfényre van szüksége.
- Az ültetés helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni a cserjék magasságát, amely elérheti a 2 m-t, ami azt jelenti, hogy fagyos szél esetén a növény elpusztul vagy jelentős károkat szenved. A helyet szélcsendes helyen választják, vagy egyfajta védő sövényt kell építeni.
- A nedves talaj az egyik fő követelmény a jó minőségű cserje növekedésének. Az áfonya mocsarakban nő, ezért sok nedvességhez szoktak. Az öntözést naponta legalább kétszer kell elvégezni, de a gyökérzet nem szereti a folyadék stagnálását. Ezért fontos olyan talajt találni, amelynek nagy a nedvességáteresztő képessége.
Áfonyabokrok ültetése
Az áfonya ültetésének számos jellemzője van. Tilos olyan módszereket alkalmazni, amelyek alkalmasak más típusú gyümölcsnövények vagy bogyók ültetésére. Ebben az esetben nem sikerül csak lyukat ásni, növényt ültetni és földdel eltakarni. Áfonyára előre meg kell készítenie a savas talajtés kövesse a speciális feltételek megteremtésére vonatkozó ajánlásokat is.
Ha a talaj savas összetételű és nagy nedvességáteresztő képességű, akkor elkezdheti az ültetést. Egy olyan területre, ahol a talajvíz 60–80 cm mélységben fordul elő, megfelelő az ültetés típusa, amely speciális kutak vagy árkok létrehozásával jár.
Az előkészített árkokat savas talajjal töltik meg, és csak ezután áfonyát ültetnek, de ez a módszer nem alkalmas olyan esetekben, amikor a talaj agyagszerkezetű. A helyzet az, hogy az agyagos talajban lévő víz egyszerűen sokáig elidőzik, ami azt jelenti, hogy a gyökérzet ilyen körülmények között nem lesz képes gyökeret ereszteni. Ebben az esetben az ültetési módszer megfelelő, ahol magas gerinceket vagy ágyakat kell létrehoznia.
Az áfonya ültetésénél fontos figyelni a növények közötti távolságra. A bokrok között általában hagyjon 1 m távolságot, és a sorok között 1,5 m. Az ilyen paramétereket a cserjék alakjának megfelelően választották meg, amelyek nagyra nőhetnek, és az ágak általában a talaj felszínén fekszenek.
Áfonya ültetése speciális kutakba
A kút előkészítése lyuk vagy árok ásásával kezdődik, amelynek mélysége nem lehet nagyobb, mint 40 cm, szélessége pedig 0,6 és 1,5 m. A szélességet a talaj szerkezetétől függően választják meg.
- Homokos vályog vagy más, nagy áteresztőképességű talajok esetében az árok 0,6–0,8 m szélességű.
- Nehéz agyag és más hasonló szerkezetű talajok esetében a szélességnek 1,2–1,5 m-nek kell lennie.
Előkészített gödrökbe elaludni egy előre elkészített szubsztrátot... Sphagnum tőzeg, némi folyami homok, tűlevelű fűrészpor vagy tűk lehetnek itt megfelelőek. Bizonyos esetekben még tűlevelű humuszt, tobozokat, átmeneti tőzeget vagy őrölt sphagnum mohát is adnak az árokhoz. Fontos megjegyezni, hogy tilos más növények termesztéséhez szokásos műtrágyákat adni a talajhoz. A komposzt, a hamu és a trágya negatívan befolyásolja az áfonya gyökérzetét.
A következő lépés a gyökérzet áztatása az alvadékkal együtt. A palántákat 30 percig vízben hagyják, majd lyukakba kezdik ültetni. A palánták temetése után a szár körüli talajt tömörítik és újra öntözik.
Áfonya ültetése egy fésűre
A gerinc létrehozásához 10 cm mély talajt kell kiásni, és ezzel rögtönzött árkot kell készíteni a talaj felszínén. Az árok közepén adjon hozzá egy speciális hordozótmint az áfonya kutakba ültetése esetén. A palántákat a hegygerinc legtetejére ültetjük.
Gondozás és betakarítás
Az áfonya jótékony növekedése a megfelelő gondozásról, valamint a megfelelő és időben történő öntözésről szól. Különösen fontos az öntözés figyelemmel kísérése abban az időszakban, amikor a rügyképződés és a gyümölcs megkezdődik. A talaj felső rétegének, amely eléri a 20 cm-t, mindig nedvesnek kell lennie, bár maguk az áfonyák nem igényelnek annyi nedvességet, mint a répa vagy a sárgarépa.
A jó nedvesség beszivárgása a talajba először széna vagy tűk segítségével kell mulcsozni. Ez a módszer nemcsak a kellő mennyiségű nedvesség megtartásában segít, hanem abban is, hogy csökkentse a hőmérsékletet száraz időszakokban... Az áfonya etetését tűlevelű humusz, tűk és fűrészpor formájában ásványi vagy szerves műtrágyák segítségével végzik. A trágya vagy a komposzt használata szigorúan tilos.
Az áfonya 2-3 hónap alatt érik meg. Össze kell gyűjteni a gyümölcsöket, amikor megérnek, míg a bogyók legfeljebb 10 napig lehetnek a bokrokon, majd egyszerűen leesnek. A betakarítást szezonban 3-6 alkalommal hajtják végre, a növény fajtájától függően.
A betegség elleni küzdelem
Még a legjobb és legellenállóbb áfonyafajták is fogékonyak a betegségekre. A cserjéket gombás, bakteriális, sőt vírusos betegségek is érinthetik. A leggyakoribb betegségek:
szürke rothadás;- phomopsis hervadás;
- szárrák;
- késői esés;
- monilialis égés.
A betegség elleni küzdelemben általában fungicideket használnak... A betegségek kialakulásának megakadályozása érdekében a tavaszi metszés után azonnal el kell kezdeni a gyógyszerekkel történő permetezést.
Nincs értelme a cserjéket kártevőktől kezelni. Csak egyes rovarfajták ehetnek áfonyát, amelyeket kézzel vegyszer nélkül lehet összegyűjteni.
Cserjék metszése tavasszal
Az első áfonya metszést csak akkor végezzük, amikor a növény eléri a 2-4 éves kort... Az első metszést úgy hajtják végre, hogy a bokor erős csontváza legyen, ezért minden ágat, amelynek gyümölcsrügye van, el kell távolítani.
A második metszés akkor történik, amikor a növény 5-6 éves. Ekkor levágják a régi és beteg ágakat, valamint a földön fekvő ágakat.
Legjobb a kora tavasszal kezdeni a metszést, amikor az első rügyek még nem jelentek meg a cserjékön. Ősszel a metszés ritka kivételekkel szükségesha a nyári időszak után nagyszámú száraz ág jelent meg a cserjékön.
Következtetés
A moszkvai régió legjobb áfonyafajtái szinte minden tapasztalt tenyésztőben megtalálhatók, de ez még mindig nem lesz elég. Csak a helyes ültetés, a hely megválasztása, a cserjék gondozása járul hozzá a növény kedvező növekedéséhez. A kiváló minőségű bogyós gyümölcsök megszerzéséhez elengedhetetlen az összes szabály és javaslat alkalmazása.
